Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szent György a pogányok ellen

2011.04.26

szent-gyorgy--1-.jpgA Szent György Lelkiségi Mozgalom szervezésében a rákoscsabai főplébánia-templomban bemutatott misén megjelent a Szent Korona eredetijének hiteles másolata. Az ünnepi díszbe öltöztetett Mária-oltárra kihelyezett korona és koronázási ékszerek előtt hosszú, méltóságteljes sorokba rendeződve fejezték ki tiszteletüket a látogatók.

A Szent György Lelkiségi Mozgalomról nagy nyilvánosság előtt először tavaly, a Magyarok Szövetsége bösztörpusztai rendezvényén, a Magyarok Országos Gyűlésén lehetett hallani, ahol a lelkiségi mozgalom vezetője, dr. Kertész-Bakos Ferenc „Kereszténység és nemzettudat” címmel tartott előadást, melyet élőben közvetített a Szövetség TV, majd a gépelt változatot jó néhány nemzeti portál lehozta, óriási vitát generálva a kommentelők közt a téma körül. Dr. Kertész-Bakos Ferenc az előadásban azokról az újpogány eszmékről mondott kíméletlen kritikát, melyek uralják mind a bösztörpusztai és az ahhoz hasonló rendezvényeket, mind a magyarságkutatással foglalkozók nagy táborának jelentős részét. Az előadás időközben sorozattá nőtte ki magát, és a közönség is egyre szélesebb. A minap például arról lehetett olvasni, hogy Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke foglalt helyet a hallgatók közt, mondván „nemzetmegtartó kérdések sorát” veti fel az előadássorozat.szent-gyorgy--2-.jpg

Dr. Kertész-Bakos Ferenccel a Szent György-napi szentmisét követően készítettünk interjút:

  • A mai szentmise kiváló példája a különböző lovagrendek együttműködésének. Karitatív ügyekben a rendek igyekeznek közösen munkálkodni, ennek a törekvésnek számtalan példájával találkoztam már magam is, és jó néhány esetet tudok felsorolni, ahol a máltaiak, a Magyar rendi, a Szent György rendi, vagy éppen a Szent Lázár rendi lovagok szervezetei együttműködnek. A lovagi életnek, főleg hitéleti megnyilvánulásoknak közös programjaira viszont kevésszer kerül sor. A Szent György Lelkiségi Mozgalomnak az is célja, hogy különböző lovagrendek közös szellemi tőkéjét megalapozza, illetve hogy népszerűsítse a lovagi eszményt.

A XXI. század derekán a lovagság intézménye nem jelent anakronizmust?

  • Sajnos nem! Azért mondom, hogy sajnos, mert ma ugyan úgy küzdeni kell a pogányság ellen, mint a lovagkorban. Nem véletlenül lett a lelkiségi mozgalom névadója Szent György, mert annak a bizonyos Kappadókiából származó György nevű katonatisztnek, aki megkeresztelkedett, majd hitének védelmében kegyetlen kínzásokat és vértanúságot kellett vállalnia, később sok-sok nemzetnek lett példaképe, így a magyaroknak is, olyannyira, hogy még a Szent Koronánkon is szerepel ikonképe. A Szent György Lelkiségi Mozgalom azzal a határozott céllal jött létre, hogy a különböző lovagi közösségek tagjai, mint világi Krisztus-hívők részt vegyenek a világi apostolkodás jegyében az egyház mindennapi életében, keresztény szent-gyorgy--3-.jpgmozgalmakban és közösségekben.

Igen, de nem minden lovagrend katolikus közösség, sőt nem minden lovagrend tisztán keresztény közösség…

  • Természetesen vannak protestáns lovagrendek és vannak katolikus lovagrendek, vannak tisztán katolikusok, és vannak, melyek elfogadják az ökumené szellemét és tartanak protestáns priorátusokat is. Sőt olyan rendek is vannak, melyek befogadnak nem-keresztény tagokat is, de mindez nem baj! A lovagság intézménye keresztény eredetű, katolikus eredetű, onnan is a nyugati egyházhoz kötődő. Ebben az értelemben mindössze kétféle lovagrendről beszélhetünk: egyházi és világi lovagrendről. Mellékesen jegyzem meg, hogy a világon elsőként Magyarországon alakult világi lovagrend 1326-ban, a Szent György lovagrend. Visszatérve a lelkiségi mozgalomra, a különböző rendeknek közös a gyökere. Az azonosságot kell keresnünk, nem pedig a különbözőséget. A karitatív jellegű tevékenységekben eddig a különböző rendek mindig megtalálták a közös nevezőt, a közös cselekvési lehetőségeket. Ezt az összefogást kell elérnünk a közösen képviselhető szellemi, morális, sőt nemzeti értékek megvédésében is.

A Kereszténység és nemzettudat című előadássorozat kifejezetten nemzeti alapkérdéseinket feszegeti, mégis erősen kihegyeződik a magyarságkutatások kritikájára.

  • Igen, ez így van. Nemzeti kérdéseket érintünk, mégis egyáltalán nem csak a helyes nemzeti identitás keresése a célunk, ugyanis az a folyamat, ami a mai magyarságkutatásokat is áthatja, nagyon is globális. Olyan eszmerendszer mérgezi a magyarságkutatásokat, ami egyáltalán nem magyar, főleg nem keresztény. Ezt a magyarságkutatási eredményeket várók nem tudják, esetleg nem látják át, és ezért is fontos ez az előadássorozat. Mert amíg mi pont az alapértékeinket szeretnénk megtalálni igaz magyar szívvel és szándékkal, addig pont, hogy ezeket az alapértékeinek támadják meg és húzzák ki alólunk észrevétlenül. Ami ma magyarságkutatás címen folyik néhol, sajnos egyre több helyen, az nem más, mint vagy dilettantizmus, vagy konspiráció a nemzet ellen. Ezekben az előadásokban igyekszem sorra venni ezeknek a magyarságkutatási „eredményeknek” a módszertani hibáit, megmutatni keletkezésük motívumait, és terjesztésüknek a következményeit. Nemzetközi folyamatról beszélünk, mert ez nem csak magyar jelenség, sőt.

Az újpogányság kialakulásáról és térhódításáról beszélünk?szent-gyorgy--5-.jpg

  • Arról is. Meg a New Age mozgalomról, a szinkretizmusról, az ezotériáról, a babonaságról. Előadássorozatunkkal megpróbálunk olyan helyekre és közösségekhez eljutni, ahová az egyház szervezetileg nem tud elérni. Kiváló példa erre a Magyarok Országos Gyűlése. Hozzá kell tennem, hogy imádom a rendezvényt, minden évben ott vagyok, a hagyományőrző programokhoz és a szervezéshez mindig személyes munkával is hozzájárulok, így sok barátra tettem szert Bösztörpusztán. De az ott képviselt szellemi szabadosságot, melyet szabadságként fognak fel a rendezők és résztvevők, nem tudom elfogadni. Mint ahogy – és ezt a Magyarok Szövetsége mindig sérelmezi – a katolikus egyház sem. Hogyan áldhatja meg a jelenlévőket mondjuk egy katolikus pap, mikor ezek a jelenlévők az előző percben még arról hallgattak buzgó lelkesedéssel előadást, hogy az Újszövetség hamisítvány?! Pedig nem kevés emberről van szó, Bösztörpusztán megjelenik minden alkalommal több mint 200 ezer fő, akikkel különös figyelemmel kell bánnunk, hiszen tisztességes, magyar emberekről van szó. Szerencsére törekvésünkett egyre többen felkarolják, aminek tematikája különben egy olyan tudományterületet takar, mely kihalóban van az egyetemekről, apologetikának hívják, jóllehet ennek kiváló művelői, tudósai vannak Magyarországon is.

Viszont nem a legjobb út a népszerűség felé…

Nem is a népszerűség a cél, hanem a kereszténység nemzetmegtartó erejének felmutatása, annak a hitnek a védelme, mely a magyarokból nemzetet kovácsolt, és nemzetként egyben tartott immár legkevesebb ezer éve. A mi nemzeti identitásunkat az a hit határozza meg, miszerint Isten Fia egy lett közülünk. A mai naptól ezt már az alkotmányunk is tartalmazza.

(Esti Hírlap)